A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító a szerződésben rögzített feltételekkel vállalja, hogy a biztosítás hatálya alatt, a biztosított halála esetén a mindenkori biztosítási összeget, a szerződés kedvezményezettjének (kedvezményezett hiányában a törvényes örökösnek, illetve bemutatóra szóló kedvezményezettség esetén a kötvényt bemutató személynek) kifizeti.

 

A biztosítási esemény bekövetkeztével a szerződés megszűnik.

 

Ha a tartam lejártakor él a biztosított, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

A módozatnak a lényege, hogy kis díjért cserébe a legszükségesebb pillanatban nyújt egyszeri segítséget a hátramaradók számára.

 

Az embereknek sokszor eszükbe sem jut a vagyonukat megtermelő forrást, azaz saját magukat biztosítani.

 

Pedig amíg talán minden ötszázadik lakás válik tűz, vagy árvíz áldozatává, addig minden huszadik ember balesetben hal meg, illetve a férfiak egyharmada nem éli meg a nyugdíjas kort. 

 

Mikor kössünk kockázati életbiztosítást?

A helyes válasz az lenne, hogy mindenkor. Viszont amikor biztos nélkülözhetetlen, ha valakinek gyerekei, illetve komolyabb hitele van. Csak gondoljon bele egy pillanatra, milyen helyzetbe kerülne a felesége az Ön halála, vagy megrokkanása esetén két gyerekkel és egy tízmilliós lakáshitellel?

 

 Milyen összegű életbiztosítást érdemes kötni?

A megfelelő életbiztosítási összeg halál esetére minimum a családfenntartó  3-4 évi jövedelme, plusz a temetési és örökösödési költségek, illetve a lakáshitel összege. Körülbelül azt mondhatjuk, hogy minimum tízmilliós térítésre érdemes kötni az életbiztosítást.

Ezért el kell felejteni a lakásbiztosításba köthető életbiztosításokat, illetve a unit linked biztosítások kockázati elemei is mérsékelten alkalmasak csak egy kockázati életbiztosítás helyettesítésére.

 

 

 

 

 

A legtöbb kockázati életbiztosítás egy bármilyen eredetű (baleseti és betegség miatt egyaránt)  halálra fizető alapbiztosításból és különböző kiegészítő módozatokból áll.

Ezek a kiegészítő módozatokban megtalálható a baleseti eredetű megrokkanás, betegség miatti megrokkanás, műtéti térítés, kórházi ápolás ideje alatti napi térítés, táppénz kiegészítés, égés miatti térítés, rettegett betegségek (rák, agyvérzés, infarktus, stb.) esetén való térítés és egyéb számos lehetőség.

A választható extráknak jóformán csak a pénztárcánk tűrőképessége szab határt. Amit mindenképpen érdemes kötni, az a bármely halál esetére szóló, illetve a baleseti megrokkanásra szóló életbiztosítás.

 

 Mitől függ a kockázati életbiztosítás havi díja?

Függ egyrészt a biztosított nemétől, életkorától, egészségi állapotától (túlsúlyos-e, dohányzik-e) és a munkájának, vagy sporttevékenységének a veszélyességétől. Gyakori kérés az ügyfelektől, hogy a veszélyesebb munkakör (mint például az építőipar) helyett valami olcsóbb díjjal rendelkezőt írjunk be.

Ezzel csak az a gond, hogy ezt a biztosító mindaddig elhiszi, amíg nem kell kifizetést teljesítenie egy életbiztosítási káreset kapcsán. Ha például valakit ebben az esetben egy építkezésen ér a baleset, munkaruhában, akkor bizony gond lesz a kártérítéssel.

Ezen kívül még az életbiztosítás futamidejétől is függ a havi díj. Egy ma 35 éves ember 10 év múlva csak 45 lesz, 25 év múlva viszont már 60, azaz sokkal nagyobb az esélye, hogy meg fog halni az életbiztosítás futamideje alatt.

 

 Mennyibe kerül egy kockázati életbiztosítás?

Valószínűleg jóval kevesebbe, mint gondolná. Egy 25 éves nem dohányzó, nem túlsúlyos férfit átlagosan veszélyes munkakörben 20 évre, 10 milliós haláleseti biztosítással és 10 milliós baleseti rokkantsági térítéssel már havi 3.750 Ft-ért lehet biztosítani. Ugyanezekkel a feltételekkel kötött életbiztosítás 35 éves nemdohányzó férfinél 5.510 Ft, egy 45 éves férfinél havi 10.350 Ft. A nőknél rendre 2.500/ 3.600/ 6.310 Ft/hó.

Ennyit mindenképpen megér havonta, hogy anyagi biztonságban tudhassa a családját.